The history of the hungarian media regulation and its political narratives during the political regime change (1989-1996)

Download article

Author: Orosz, Tímea

Abstract: I have chosen the systemic changes, which took place within the system of the Hungarian electronic media as the topic of my doctoral dissertation. This change was not only a significant point of controversy of the first two parliamentary cycles, but straight after the first elections it accurately reflected the basic lines of division manifest in the Hungarian political space. Studying the basic differences between the bills submitted during the Antall government and the Horn government and how much the ideological divide between the prevailing governing parties became apparent are not devoid of interest either.

It is important to keep track of how the positions of the different parties changed in relation to the Media Act, depending on whether they were on the government or the opposition side of the negotiating table, also how the standpoints of the smaller opposition parties changed, as well as that of SZDSZ, which went through a significant political turnaround, since the role and hardly overrated influence of the free democratic politicians on the process of the elaboration of the law and shaping the political arguments are hardly debatable. The thesis pays special attention to the concept of public service, which was finally successfully created only by Act I of 1996, although the makers of earlier bills had also been concerned about the issue.

Keywords: Political changes, media system, Hungarian electronic media, public service, media law

Cite as: Orosz, T. (2024). The history of the Hungarian media regulation and its political narratives during the political regime change (1989 – 1996), Studia Juridica et Politica Jaurinensia, 11(1), 83–101. https://doi.org/10.71100/STUDIA.2024.1.8

Doi: 10.71100/STUDIA.2024.1.8

References:

1. Act I of 1996 on Radio and Television Broadcasting (Media Act)
2. Act LVII of 1990 on the order of appointment of the heads of the public service information media (Hungarian Radio, Hungarian Television, Hungarian Telegraphic Office)
3. Antal, Z. (2011). Közszolgálati média Európában: az állami részvétel koncepciói a tájékoztatásban. Gerhardus Kiadó.
4. Bundesverfassungsgerichts. Decision of June 16, 1981. BVerfG 57, 295.
5. Commission of the European Communities. (December 23, 1992). Pluralism and Media Concentration in the Internal Market. An Assessment of the Need for Community Action. COM (92) 480, 23.
6. Cseh, G. & Sükösd, M. (1997). A médiatörvény és ami utána következik: fogalmak, intézmények és vitakérdések a médiatörvényben. Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet.
7. Doyle, G. (2002). Media Ownership. The economics and politics of convergence and concentration in the UK and European media. Sage Publications. https://doi.org/10.4135/9781446219942
8. Farkas, Z. (1997). Médiaháborúból médiaválságba? In Kurtán, S.; Sándor, P. & Vass L. (Eds.), Magyarország politikai évkönyve 1997 (pp. 211-219). Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány.
9. Fricz T. (February 6, 2017). Univerzális népi-urbánus ellentét. Mandiner. https://mandiner.hu/velemeny/2017/02/fricz-tamas-univerzalis-nepi-urbanus-ellentet
10. Fricz, T. (June 1, 1999). A népi-urbánus ellentét ma. Szombat. https://www.szombat.org/archivum/fricz-tamas-a-nepi-urbanus-ellentet-ma-egy-vita-amely-beepult-1352774071
11. Fricz, T. & Orosz, T. (2011). Küzdelmes integráció 2004-2009. L’Harmattan Kiadó.
12. Fricz, T.; Halmy, K. & Orosz, T. (2014). A politikai túlélés művészete: az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat, 1988–2010. Antológia Kiadó.
13. Fricz, T.; Halmy, K. & Orosz, T. (2018). Az SZDSZ-jelenség – Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején. Antológia Kiadó.
14. Gálik, M. & Polyák, G. (2005). Médiaszabályozás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
15. Gellért, K. G. (1997). Ékszer és játékszer: másfél év után a médiatörvényről és egyebekről. Jel-Kép, 41(2), pp. 65-72.
16. Gellért, K. G. (1998). Médiamágia. In Cseh, G.; Enyedi, N. M. & Solténszky, T. (Eds.), Magyarország Médiakönyve 1998 (pp. 295-300.). ENAMIKÉ.
17. Gosztonyi, G. (2003). A közszolgálati médiafelügyelet Európában és Magyarországon. Jel-Kép, 22(4), pp. 3-25.
18. Halmai, G. (1998). Médiaháború: szabadság és szabályozás. Beszélő, 2(8-9), pp. 92-101.
19. Jakab, Z. (1995). A közszolgálatiság értelmezése a 20-as évektől napjainkig. In Terestyéni, T. (Ed.), Közszolgálatiság a médiában: ábránd vagy realitás? (pp. 53-62). Osiris Kiadó Kft.
20. Koltay, A. (2007). A közszolgálati média fogalma. Médiakutató, 8(2), pp. 25-33.
21. Koltay, A. (2007). A szólásszabadság alapvonalai: magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban. [Doctoral dissertation]. Pázmány Péter Catholic University.
22. Koltay, A. & Nyakas, L. (2012). Magyar és európai médiajog. Complex Kiadó.
23. M. Kiss, S. (2014). Rendszerváltás 1989. Antológia Kiadó.
24. McQuail, D. (2003). A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó Kft.
25. Molnár, P. (1998). Telefonüzenet kis kockás papíron: bevezetés a médiatörvény születésének történetébe. Beszélő, 3(4), pp. 16-20.
26. Monori, Á. (2005). Médiaháborúk. In Bajomi-Lázár, P. (Ed.), Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (pp. 259-290). Akadémia Kiadó.
27. NMHH. (April 5, 2018). Digitális átállás a televíziózásban. https://nmhh.hu/cikk/194673/Digitalis_atallas_a_televiziozasban
28. Nyakas, L. (2012). A médiapluralizmus fogalma és szerepe a szabályozásban. In Koltay, A. & Nyakas, L. (Eds.), Magyar és európai médiajog (pp. 119-127). Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.
29. Origo. (April 26, 2007). Májusban kell először Tv-díjat fizetni. https://www.origo.hu/gazdasag/2007/04/20070412tvdijjal
30. Orosz, T. (2017). A magyar szociáldemokrácia a rendszerváltás idején. Antológia Kiadó.
31. Orsina, B. & Székelyné, K. É. K. (1998). A Panaszbizottság és döntései. In Cseh, G.; Enyedi, N. M. & Solténszky, T. (Eds.), Magyarország Médiakönyve 1998 (pp. 121-128.). ENAMIKÉ.
32. Országgyűlés. (June 6, 1991). Az Országgyűlés rádió, televízió és sajtó albizottságának 1991. június 6-án, csütörtökön, 10.30 órakor, a képviselői irodaház I/IV. számú termében megtartott üléséről. [Protocol].
33. Országgyűlés. (October 20, 1995). Az Országgyűlés kulturális és sajtó bizottsága hatpárti média-albizottságának 1995. október 20-án, pénteken 10 órai kezdettel az Országgyűlés irodaháza V/569. számú tanácstermében megtartott ülésének jegyzőkönyve. [Protocol].
34. Országgyűlés. (October 26, 1995). Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága hatpárti média albizottságának 1995. október 26-án (csütörtökön) 11 órakor a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú üléstermében megtartott üléséről. [Protocol].
35. Országgyűlés. (October 26, 1995). Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának 1995. október 26-án, csütörtökön, 13 órakor az Országgyűlés Irodaháza HL számú tárgyalójában megtartott üléséről. [Protocol].
36. Országgyűlés. (September 26, 1995). Az Országgyűlés kulturális és sajtó bizottsága média albizottságának 1995. szeptember 26-án, kedden, 9 órai kezdettel, a Képviselői Irodaház V/569, számú termében megtartott üléséről. [Portocol].
37. Rozgonyi, K. (Winter 2012). A digitális átállás folyamata és helyzete Magyarországon – régiós kitekintésben. https://mediakutato.hu/cikk/2012_04_tel/06_digitalis_atallas_folyamata
38. Sánchez-Tabarnero, A. (1993). Media Concentration in Europe: Commercial Entreprise and the Public Interest. European Institute for the Media.
39. Smuk, P. (2011). Magyar Közjog és politika 1989–2011: a harmadik Magyar Köztársaság alkotmány és parlamentarizmus története. Osiris Kiadó.
40. Székely, K. J. (1998). A kormányszolgálati 1997-ben. In Cseh, G.; Enyedi, N. M. & Solténszky, T. (Eds.), Magyarország Médiakönyve 1998 (pp. 303-312). ENAMIKÉ.
41. Terestyéni, T. (1997). A közszolgálatiság követelményeinek értelmezése, különös tekintettel a médiatörvény előírásaira. Jel-Kép, 16(2), pp. 77-112.