Download article

Authors: Csák, Zsolt – Czebe, András

Abstract: The paper shows how restorative justice fits in with consensual procedures satisfied with procedural justice based on confession of guilt. In our view, the protection of the interests of victims, the establishment of truthful facts and the enforcement of social justice are all objectives that must guide the legislation and the application of law in the 21st century. Although the Hungarian Code of Criminal Procedure has considerably broadened the combinability of consensual procedures, the dangers of the eclipse of material justice cannot be ignored. More specifically, the contradiction that the more effective restorative justice is, the more pressure is put on the defendant to participate in it, trading the possibility of total victory for the certainty of avoiding total defeat. And although the institutions of the plea agreement and the confession in the preparatory session may compete with the mediation procedure, the latter is the one that can provide the most complete reparation for the victim.

Keywords: Restorative justice, consensual procedures, mediation procedure, plea agreement, confession in the preparatory session

Cite as: Csák, Z., & Czebe, A. (2024). The relationship between restorative justice and consensual procedures. Studia Juridica et Politica Jaurinensia, 11(1), 19–32. https://doi.org/10.71100/STUDIA.2024.1.3

Doi: 10.71100/STUDIA.2024.1.3

References:

1. 2001/220/JHA: Council Framework Decision of 15 March 2001 on the standing of victims in criminal proceedings.
2. Act C of 2012 on the Criminal Code (CC).
3. Act LXXX. of 2009 on amending certain laws relating to judicial services.
4. Act XC of 2017 on the Code of Criminal Procedure (CCP).
5. Barabás, A. T. (2017). A megbánás helye és szerepe a magyar büntetési rendszerben – Mediáció Magyarországon. In Hollán, M. & Barabás, A. T. (Eds.), A negyedik magyar büntetőkódex régi és újabb vitakérdései (pp. 74-86). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Országos Kriminológiai Intézet.
6. Barabás, A. T. (2020). A mediáció alkalmazásának szélesedése a jog és a gyakorlat alapján – a resztoratív elvek érvényesülése az igazságszolgáltatásban. In Hollán, M.; Mezei, K. (Eds.), A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai (pp. 39-47), Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet.
7. Constitutional Court of Hungary. Decision of September 28, 2004. 2021422/B/1999. AB.
8. Csák, Z. (2023, November 17). Az előkészítő ülés tapasztalatai, egy joggyakorlat-elemzés margójára [Conference presentation]. Gazdasági bűnözés 2023, Budapest, Hungary.
9. Csák, Z. & Czebe, A. (2023). A perbeli igazság térnyerése a büntetőeljárásban, Magyar Jog, 73(4). pp. 218-222.
10. Csák, Z. & Czebe, A. (2023). Jogértelmezési kérdések az öt éve újragondolt büntetőeljárási kódex tükrében. Közjogi Szemle, 16(3), pp. 25-31.
11. Directive 2012/29/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October 2012 establishing minimum standards on the rights, support and protection of victims of crime, and replacing Council Framework Decision 2001/220/JHA.
12. ECtHR. Natsvlishvili and Togonidze v. Georgia. Judgement of April 29, 2014. No. 9043/05.
13. Fantoly, Z. (2020). Egyezség a nyomozásban. Magyar Rendészet, 20(3), pp. 79-89.
14. Fantoly, Z. (2021). Alternatívák útvesztőjében, avagy az eljárást gyorsító külön eljárások rendszere hatályos büntetőeljárási törvényünkben. Forum: Acta Juridica et Politica, 11(4), pp. 73-85.
15. Fantoly, Zs. (2021). Új büntetőeljárási törvényünkről, különös tekintettel az előkészítő ülés szerepére a magyar és az amerikai büntetőeljárásban. In Holé, K. & Király, E. (Eds.), Haladás és ellenállás: Erdei Tanár Úr és más szerzők dolgozatai (pp. 100-107). ELTE Eötvös Kiadó.
16. Farkas, Á. (2002). A falra akasztott nádpálca – avagy a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai. Osiris.
17. Finkey, F. (1927). Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. Magyar Jogi Szemle.
18. Fővárosi és Vármegyei Kormányhivatalok. (n.d.). Közvetítői eljárás büntető- és szabálysértési ügyekben. Retrieved November 14, 2024, from https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitoi-eljaras-bunteto-es-szabalysertesi-ugyekben
19. Garai, R. (2022). Mennyi a bűn ára? A közvetítői eljárásokban kötött megállapodások vizsgálatának tapasztalatai. In Virág, Gy. (Ed.), Kriminológiai tanulmányok 59. (pp. 129-148). Országos Kriminológiai Intézet.
20. Gellér, B. & Bárányos, B. (2019). Az új Be. kapcsán a joggyakorlatban jelentkező egyes problémák az előkészítő ülés, a szakértő és a zár alá vétel szabályozásán keresztül. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), pp. 303-315.
21. Gulyásné, B. I. & Pápai-Tarr, Á. (2019). Néhány gondolat a büntetőjogi egyezségről. Ügyészek Lapja, 26(3), pp. 23-35. https://ugyeszeklapja.hu/?p=2486
22. Herke, C. (2023). Mesterséges intelligencia és büntetőjogi mediáció. Ügyészek Lapja, 30(2), pp. 21-32. https://ugyeszeklapja.hu/?p=4143
23. Horgos, L. (2022). Gondolattöredékek az előkészítő ülésről a vád és a bizonyítás viszonylatában. Belügyi Szemle, 70(3), pp. 8-26.
24. Jolly, R. L. & Prescott, J. J. (2021). Beyond Plea Bargaining: A Theory of Criminal Settlement. Boston College Law Review, 62(4), pp. 1047-116.
25. Kelly, E. I. (2021). From retributive to restorative justice. Criminal Law, Philosophy, 15(2). pp. 237-247. https://doi.org/10.1007/s11572-021-09574-9
26. Kerezsi, K. (2006): A közvélemény és a szakemberek a helyreállító igazságszolgáltatásról. Büntetőjogi Kodifikáció, 6(2), pp. 3-20.
27. King James Bible. (n.d.). Retrieved November 14, 2024, from https://www.kingjamesbibleonline.org/
28. Király, T. (1972). Büntetőítélet a jog határán: tanulmány a perbeli igazságról és valószínűségről. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
29. Kisekka, N. G. (2020). Plea bargaining as a human rights question. Law, Criminology & Criminal Justice, 6(1818935). https://doi.org/10.1080/23311886.2020.1818935
30. Kúria Büntető Kollégiuma. (2023, May 31). Az előkészítő ülés gyakorlata, különös tekintettel a beismerés feltételeire. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/jelentes-kivonat.pdf
31. Lanni, A. (2021). Taking Restorative Justice Seriously. Buffalo Law Review, 69(3), pp. 635-681. https://digitalcommons.law.buffalo.edu/buffalolawreview/vol69/iss3/2/
32. Németh, J. (2022). Az előkészítő ülés funkcióinak és céljának megvalósulása a Be. hatálybalépése óta eltelt években. Büntetőjogi Szemle, 10(2), pp. 42-52.
33. Polt, P. (2020). Az egyezség. In Madai, S; Pallagi, A. & Polt, P. (Eds.), Sic itur ad astra: Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére (pp. 431-438). Ludovika Egyetemi Kiadó.
34. Polt, P. & Bodony, I. (2021). Marasztaló ítélet tárgyalás nélkül: az előkészítő ülés új funkciói a tárgyalás előkészítése során. In Czine, Á.; Domokos, A. & Lukács, K. (Eds.), Studia in honorem Mihály Tóth: 70 (pp. 387-398). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
35. Sántha, F. (2020). Közvetítői eljárás büntető ügyekben. ADVOCAT, 25(2), pp. 37-43.
36. Schmidt, S. (2020). A közvetítői eljárás lefolytatását megelőző új büntetőeljárási szabályok. In Glavanits, J. (Ed.), Bíró és mediátor – Válogatott tanulmányok a közvetítői eljárás elméleti és gyakorlati kérdéseiről (pp. 313-328). Universitas-Győr Nonprofit Kft.
37. Sümegi, Z. (2019). A posztmodern társadalom konfliktusai és a resztoratív igazságszolgáltatás. A büntetőjogi mediáció gyakorlata Magyarországon [Doctoral dissertation]. Eötvös Loránd University. https://doi.org/10.15476/ELTE2019.121
38. Szabó, A. (2020). Resztoratív igazságszolgáltatás – érvek és ellenérvek 50 év távlatából. KRE-DIT, 3(1). https://www.kre-dit.hu/tanulmanyok/szabo-andras-resztorativ-igazsagszolgaltatas-ervek-es-ellenervek-50-ev-tavlatabol/
39. Szomora, Z. (2021). Az előkészítő ülésen tett beismerő vallomás alapjogi deficitjei: a tisztességes eljáráshoz való jog és a jogorvoslathoz való jog sérelme. In Czine, Á.; Domokos, A. & Lukács, K. (Eds.), Studia in honorem Mihály Tóth: 70 (pp. 399-408). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
40. The National Registry of Exonerations. (2023, May 8). 2022 Annual Report. https://www.law.umich.edu/special/exoneration/Documents/NRE Annual Report 2022.pdf
41. Tóth, M. (2022). Az egyezség és a „mértékes ügyészi indítvány” kezdeti tapasztalata. Magyar Jog, 69(3), pp. 129-138.
42. Umbreit, M. & Hansen, T. (2017). Victim-offender mediation: A humanistic approach. In Georgakopoulos, A. (Ed.), The mediation handbook: research, theory, and practice (pp. 97-104). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315648330
43. van Ness, D. W. & Strong, K. H. (2015). Restoring justice: An introduction to restorative justice. Fifth edition, Elsevier.
44. Vida, J. (2020). A sértetti reparáció és az eljárás időszerűségének aktuális kérdései a közvetítői eljárás és a feltételes ügyészi felfüggesztés kapcsán. Ügyészségi Szemle, 5(4), pp. 18-33.