Download article

Author: Nagy, Réka

Abstract: My interdisciplinary approach brings together the expertise of lawyers, architects, and art historians to examine the representation of law, power, and culture. Using a descriptive method, my research also incorporates elements of legal and art history, exploring how legal architecture functions as a symbol of power and reflects the legal system’s societal role. Public authority buildings, such as courts and prisons, serve as significant cultural artifacts, representing not only the institutions they housed but also broader meanings connected to authority and law. These buildings are an essential part of legal cultural history, revealing the relationship between law and architecture throughout different eras.

Legal architecture, a term coined by István Kajtár, is deeply intertwined with both law and culture. Law shapes social relations, while culture, as a nation-forming force, influences the way law is expressed in physical spaces. Architecture, in this context, reflects legal norms and institutional systems, serving as a concrete expression of human culture. Over time, legal and authoritative architecture must be continually reinterpreted to reflect changing societal values and the objectives of those in power. As highlighted in Zoltán Megyeri-Pálffi’s theory, the period, authority, and purpose of a legal building, including its spatial arrangement and geographical placement, play a critical role in its significance.

In modern times, legal architecture has shifted focus from monumental representations of power to human-centred design, emphasizing functionality, acoustics, lighting, and integration into the urban environment. The technological revolution and digital administration present new challenges to legal architecture, raising the question of whether physical representations of authority will continue to be relevant in the future. The evolving relationship between technology and architecture prompts us to reconsider the role of physical structures in representing power and law.

Keywords: Law, power, culture, symbol, architecture

Cite as: Nagy, R. (2024). Architecture, law, and power: Relationship between law/politics and architecture, Studia Juridica et Politica Jaurinensia, 11(1), 71–82. https://doi.org/10.71100/STUDIA.2024.1.7

Doi: 10.71100/STUDIA.2024.1.7

References:

1. Artner, T. (1968). Évezredek művészete. Gondolat Kiadó.
2. Cs. Tompos, E. (1976). Görögország építészete: az építészet világa 2. Corvina.
3. Dercsényi, B. (1993). Bírósági Épületek Magyarországon. HG és Társa Kiadó Kft.
4. Herendi, M. (2003). Művészettörténet I. Nemzeti Tankönyvkiadó.
5. Johnson, L. (July 15, 2021). Roman Forum. History Hit. https://www.historyhit.com/locations/roman-forum/
6. Kajtár, I. (2001). A magyar országgyűlés történetének képeskönyve: (album a magyar joghistória kedvelőinek). Magyar Jog, 48(3), p. 191.
7. Kajtár, I. (2002). Architektúra a jogi kultúrtörténetben. Jura, 8(2) pp. 35-44.
8. Kajtár, I. (2020). Architektúra a jogi kultúrtörténetben. In Takács, P. & Bódiné, B. K. (Eds.), A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai: a jogi kultúra látható világa (pp. 157-176). Gondolat Kiadó.
9. Kajtár, I. (2022). Áttekintő értékelés a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről, eredményeiről. In Nagy, J. T. & Béli, G. (Eds.), A jog kulturális holdudvara: a magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai (pp. 205-249). Gondolat Kiadó.
10. Kengyel, M. (2011). Perkultúra: a bíróságok világa, a világ bíróságai. Dialóg Campus Kiadó.
11. Lezsovits, G. & Varga, P. (2020). A bírósági épületek értékelésének építészeti és környezetpszichológiai szempontjai. In Takács, P. & Bódiné, B. K. (Eds.), A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai: a jogi kultúra látható világa (pp. 330-344). Gondolat Kiadó.
12. Megyeri-Pálffi, Z. (2020). A közigazgatási szervek épületei Magyarországon és külföldön. In Takács, P. & Bódiné, B. K. (Eds.), A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai: a jogi kultúra látható világa (pp. 560-603). Gondolat Kiadó.
13. Megyeri-Pálffi, Z. (2020). Bírósági épületek Magyarországon és külföldön. In Takács, P. & Bódiné, B. K. (Eds.), A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai: a jogi kultúra látható világa (pp. 177-201). Gondolat Kiadó.
14. Megyeri-Pálffi, Z. (2021). Gondolatok a jog(szolgáltatás) ábrázolhatóságáról, térigényéről és a hatalom architektúrájáról. In Megyeri-Pálffi, Z. (Ed.), Ábrázolt és épített jog (pp. 11-25). Gondolat Kiadó.
15. Mezey, B. (1991). A középkori tömlöc. Börtönügyi Szemle, 10(4), pp. 34-43.
16. Mezey, B. (2011). A börtönarchitektúra szimbólumai: a szabadságvesztés-büntetés céljainak kifejeződése a barokk börtönépítészetben. In Mezey, B. & Balogh, J. (Eds.), A szimbólumok üzenete: a jogi kultúra jelképei: eljárások, szokások, formák és tárgyak (pp. 333-344). ELTE Eötvös Kiadó.
17. Országház-kalauz. (n. d.). Az épület külső megjelenése és stílusa. Országgyűlés. Retrieved November 14, 2024, from https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/orszaghaz-kalauz
18. Pataki, G. (2002). Művészettörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó.
19. Révész, E. & Bakos, Á. (2005). A magyar historizmus. Corvina.
20. Takács, P. (2011). Államtan: négy fejezet az állam általános elmélete köréből: az állam általános sajátosságai. Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar.